GASZTRONÓM


Capriccio á la Jenei-Magos

„A főzés pici matek, sok fizika és kémia no meg persze kreativitás” A Dorottya Palota gyönyörűen felújított épületéig kellett eljutnunk, hogy végre elmesélje valaki, mi is az a sous vide (ejtsd szúvid) főzési eljárás, hogyan lehet otthon is finom steak-et készíteni és miért jó a folyékony nitrogén a konyhában. Az apropó pedig? Két fiatal és kreatív chef lakáséttermet nyitott a belvárosban...
Írta: Ercsey Dániel


A lakáséttermeknek New Yorktól Moszkváig komoly hagyományai vannak, itthon azonban csak néhány éve indultak el az első próbálkozások. Miről is van itt szó? Mindenki tudja, hogy milyen enni egy jó étteremben, és reményeink szerint azzal is mindenki tisztában van, hogy mekkora élmény egy baráti vacsora, egy jó vendégség. Nos a lakásétterem – leegyszerűsítve – a kettő ötvözetét jelenti, méghozzá a két létező megoldás közül a – gasztronómiailag – kedvezőbbet, miszerint egy barátságosan berendezett lakásban összejön egy társaság (akik lehetnek barátok, vagy akár ismeretlenek is), valamint esetünkben két séf, akik az ételekért felelnek. Persze a konyhai folyamatok jelentős része is ott zajlik a lakásban, amibe az este folyamán a társaság nyugodtan belepillanthat, kérdezősködhet a hogyanról és a miértről, egyszóval egy oldott, baráti hangulat alakul ki a szakácsok és a vendégek között. (A rosszabb verzió ugye az lenne, hogy összegyűlik sok séf egy lakásban, akiknek néhány amatőr főz valamit. Vicces lenne, de talán kevésbé elégítené ki a kulináris élvezetek kedvelőit.)

A fentiekből kiindulva az is egyértelmű, hogy egy lakásétterem nincs nyitva állandóan, inkább amolyan vendégség jellege van a dolognak. A séfek kitalálják a menüt, meghirdetik az éterben és várják azokat a jelentkezőket, akiknek tetszik az aktuális kínálat. Apró változtatásokat persze szívesen eszközölnek (ha időben szólnak nekik), de alapvetően a menü fix, hiszen csak így tudják elvégezni az előkészületeket. A most felhördülő kedves háziasszonyok felé jeleznénk, hogy nem csak a marhahúsleves készülhet órákon át, a már emlegetett sous vide eljárással (vagyis vákumfóliában, fűszerekkel összezárva, 60 fokon) 24 órán keresztül főzik a marhahúst, így út közben elég nehéz kivenni mondjuk a kakukkfüvet.

Szóval a vendégek megérkeznek, körbeülik az asztalt és végigkóstolják az ötfogásos menüt, a hozzá kínált borokat. Pincér nincs, a séfek szolgálnak fel, lehet velük beszélgetni, viccelődni, az ismeretlenek összebarátkoznak, az üzleti partnerek megpuhulnak, mint az említett marhahús, a nép boldog és elégedett, és nem utolsó sorban jóllakott a végére.



Főhőseink, Jenei Tamás és Magos Zoltán talán a TV Paprika adásaiból lehetnek ismerősek bárki számára, bár a médiaszereplés csak egy apró része az életüknek, emellett rengeteg szakmai kihívással tarkított év áll mindkettejük mögött. Zoli tíz évig dolgozott a római Magyar Nagykövetségen, majd a Gundel Étterem volt a következő állomás, a legendás Kalla Kálmán kezei alatt. Tamás az Aranykaviár csapatával járta be Moszkva és Szentpétervár utcáit (és éttermeit), közreműködött Litvánia első magyaros éttermének a létrehozásában, végül a Pastrami étterem volt a közös pont a két séf életében. Innentől kezdődik közös szakmai útjuk, ami – terveik szerint – a Capriccio Lakásétteremben csúcsosodik ki. A név persze magában hordozza az étterem megálmodott hangulatát és emberközeliségét. A capriccio eredetileg zenei fogalom, szabad, csapongó stílust és formát jelez, voltaképp a jazz európai alternatívája, persze jóval a jazz megjelenése előttről. (Hrabal szerint egy sörgyárban az igazi, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz.) Amiről még szólni kell, az a helyszín. Az eredetileg Wurm-házként ismert épületet Pollack Mihály tervezte az 1820-as években. 
A későbbi átépítések hűek maradtak Pollack stílusához, végül a legutóbbi felújítás után, 2009 óta Palazzo Dorottya néven várja új bérlőit a belváros egyik legpatinásabb épülete.

Aki kedvet kapott, az már indulhat is egy ötfogásos vacsorára, akit még nem győztünk meg, annak álljon itt fent az aktuális menü ajánlat. Végezetül még valami. A Capriccio Lakásétterem nem főzőiskola. Lehet kérdezni, de alapvetően enni-inni érkeznek a vendégek, mintha csak egy baráti vendégségbe érkeznének. Persze ha valaki éppen arra vágyik, elkészítheti Magos Zolival közösen a raviolit, vagy Jenei Tamással a homárt. Ez már csak a hab a tortán.

Capriccio Lakásétterem
Dorottya Palota, 
1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 15.
T.: Magos Zoltán +36 30 341 7007
Jenei Tamás +36 20 550 583
E-mail: jenei-magos@megfozunk.hu
Web: www.budapesti-lakasetterem.hu


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
GASZTRONÓM


Capriccio á la Jenei-Magos

„A főzés pici matek, sok fizika és kémia no meg persze kreativitás” A Dorottya Palota gyönyörűen felújított épületéig kellett eljutnunk, hogy végre elmesélje valaki, mi is az a sous vide (ejtsd szúvid) főzési eljárás, hogyan lehet otthon is finom steak-et készíteni és miért jó a folyékony nitrogén a konyhában. Az apropó pedig? Két fiatal és kreatív chef lakáséttermet nyitott a belvárosban...
Írta: Ercsey Dániel


A lakáséttermeknek New Yorktól Moszkváig komoly hagyományai vannak, itthon azonban csak néhány éve indultak el az első próbálkozások. Miről is van itt szó? Mindenki tudja, hogy milyen enni egy jó étteremben, és reményeink szerint azzal is mindenki tisztában van, hogy mekkora élmény egy baráti vacsora, egy jó vendégség. Nos a lakásétterem – leegyszerűsítve – a kettő ötvözetét jelenti, méghozzá a két létező megoldás közül a – gasztronómiailag – kedvezőbbet, miszerint egy barátságosan berendezett lakásban összejön egy társaság (akik lehetnek barátok, vagy akár ismeretlenek is), valamint esetünkben két séf, akik az ételekért felelnek. Persze a konyhai folyamatok jelentős része is ott zajlik a lakásban, amibe az este folyamán a társaság nyugodtan belepillanthat, kérdezősködhet a hogyanról és a miértről, egyszóval egy oldott, baráti hangulat alakul ki a szakácsok és a vendégek között. (A rosszabb verzió ugye az lenne, hogy összegyűlik sok séf egy lakásban, akiknek néhány amatőr főz valamit. Vicces lenne, de talán kevésbé elégítené ki a kulináris élvezetek kedvelőit.)

A fentiekből kiindulva az is egyértelmű, hogy egy lakásétterem nincs nyitva állandóan, inkább amolyan vendégség jellege van a dolognak. A séfek kitalálják a menüt, meghirdetik az éterben és várják azokat a jelentkezőket, akiknek tetszik az aktuális kínálat. Apró változtatásokat persze szívesen eszközölnek (ha időben szólnak nekik), de alapvetően a menü fix, hiszen csak így tudják elvégezni az előkészületeket. A most felhördülő kedves háziasszonyok felé jeleznénk, hogy nem csak a marhahúsleves készülhet órákon át, a már emlegetett sous vide eljárással (vagyis vákumfóliában, fűszerekkel összezárva, 60 fokon) 24 órán keresztül főzik a marhahúst, így út közben elég nehéz kivenni mondjuk a kakukkfüvet.

Szóval a vendégek megérkeznek, körbeülik az asztalt és végigkóstolják az ötfogásos menüt, a hozzá kínált borokat. Pincér nincs, a séfek szolgálnak fel, lehet velük beszélgetni, viccelődni, az ismeretlenek összebarátkoznak, az üzleti partnerek megpuhulnak, mint az említett marhahús, a nép boldog és elégedett, és nem utolsó sorban jóllakott a végére.



Főhőseink, Jenei Tamás és Magos Zoltán talán a TV Paprika adásaiból lehetnek ismerősek bárki számára, bár a médiaszereplés csak egy apró része az életüknek, emellett rengeteg szakmai kihívással tarkított év áll mindkettejük mögött. Zoli tíz évig dolgozott a római Magyar Nagykövetségen, majd a Gundel Étterem volt a következő állomás, a legendás Kalla Kálmán kezei alatt. Tamás az Aranykaviár csapatával járta be Moszkva és Szentpétervár utcáit (és éttermeit), közreműködött Litvánia első magyaros éttermének a létrehozásában, végül a Pastrami étterem volt a közös pont a két séf életében. Innentől kezdődik közös szakmai útjuk, ami – terveik szerint – a Capriccio Lakásétteremben csúcsosodik ki. A név persze magában hordozza az étterem megálmodott hangulatát és emberközeliségét. A capriccio eredetileg zenei fogalom, szabad, csapongó stílust és formát jelez, voltaképp a jazz európai alternatívája, persze jóval a jazz megjelenése előttről. (Hrabal szerint egy sörgyárban az igazi, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz.) Amiről még szólni kell, az a helyszín. Az eredetileg Wurm-házként ismert épületet Pollack Mihály tervezte az 1820-as években. 
A későbbi átépítések hűek maradtak Pollack stílusához, végül a legutóbbi felújítás után, 2009 óta Palazzo Dorottya néven várja új bérlőit a belváros egyik legpatinásabb épülete.

Aki kedvet kapott, az már indulhat is egy ötfogásos vacsorára, akit még nem győztünk meg, annak álljon itt fent az aktuális menü ajánlat. Végezetül még valami. A Capriccio Lakásétterem nem főzőiskola. Lehet kérdezni, de alapvetően enni-inni érkeznek a vendégek, mintha csak egy baráti vendégségbe érkeznének. Persze ha valaki éppen arra vágyik, elkészítheti Magos Zolival közösen a raviolit, vagy Jenei Tamással a homárt. Ez már csak a hab a tortán.

Capriccio Lakásétterem
Dorottya Palota, 
1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 15.
T.: Magos Zoltán +36 30 341 7007
Jenei Tamás +36 20 550 583
E-mail: jenei-magos@megfozunk.hu
Web: www.budapesti-lakasetterem.hu


« Vissza az előző oldalra