BORIGO - Középpontban a bor - Online bormagazin
BORVIDÉKEK

Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szinte "átlátni" Horvátországba. A vörösborok fellegvárába érkezik a borissza ha idetéved.
Az Eperjes-Tokaji-hegység vulkanikus eredetű tömbjét délről a Bodrog és a Tisza határolják. A hegyek és a folyók által határolt déli lejtők adják a világhírű borokat.
A Tolnai-Sárköztől nyugatra húzódik észak-déli irányban a Szekszárdi-dombság, melynek keleti oldalán találhatók azok a dűlők amelyek oly híressé tették az itteni bort.
A Soproni Borvidék az Alpokalján, a Fertő-tó déli partján és a Soproni-hegységben terül el. Valaha egy borvidéket alkotott a Ruszt környéki területekkel.
A Szekszárdi Borvidék korábbi, Völgységi körzetéből alakult meg 1998-ban, néhány más termőhellyel kiegészülve. Földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
Ott, ahol a Bakony hegység lankái már síksággá szelídülnek és a Kisalföld lapálya kezdődik, a két táj határán emelkedik a Somló magányos csonka kúpja.Ide tartozik a Somló két "kisöccse", a Kissomlyó és a Ság hegy is.
A borvidék a Bakonytól északra, a Kisalföld peremén terül el. A Pannonhalma, Csanak és Szemere hegyek alkotják a vidék magját, helyesebben dombok, hiszen legmagasabb csúcsuk is csak 317 méterig ér.
Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. Itt terül el a mindössze hat települést magába foglaló, 1901-től önálló borvidék.
A Pécsi Borvidék Baranya megyében a Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin terül el. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el.
A borvidék Hatvantól Domoszlóig húzódik, a Mátra déli lejtőin. Nyugaton a Zagyva adja a földrajzi határát, míg keleten az Egri borvidék.A Mátra hegyvonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől.
Az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A Duna-Tisza közéről csak Tiszaföldvárnál nyúlik át a Tiszántúlra.
A Hajós-Bajai Borvidék az alföldi régió délnyugati részén terül el, a Bácskai-löszhát nyugati lejtőin. Északkeleti határa átmenetet képez a Kunsági borvidék felé.
A Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik a borvidék. Az elnevezés kissé furcsa lehet, hiszen a területnek semmi köze nincsen a valamikori „Budai-borvidékhez”.
A borvidék a Bükk-hegység délnyugati lábánál alakult ki, nyugatról a Tarna-völgye, keletről a Bükkaljai borvidék határolja. Észak felé a Bükk-hegység vonulata védi míg délen a talaj és az alapkőzet szab határt a terjeszkedésnek.
A borvidék a Tisza jobb partján fekszik, a folyó alsó folyása mentén, Csongrád megyében, 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből, azóta önálló. (jelenleg a volt Alföldi borvidék újra egyesülni akar a Duna Borrégió keretén belül)
A borvidék a Bükk-hegység déli, délkeleti lábánál terül el, nyugatról az Egri borvidéktől határolva, míg keleten a Hernád és a Sajó völgye zárja le. Északon a Bükk-hegység vonulata védi, míg legdélebbi pontja Mezőkövesd és környéke.
A borvidék települései szétszórtan találhatók egy viszonylag nagy területen, három régióra osztva elkülöníthető a Keszthelyi-hegység északnyugati része, a Kis-Balaton keleti és északi része, valamint a Muramente.
A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el.
A borvidék keleti része a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki borvidék közé eső területet öleli fel míg a nyugati fele a Keszthelyi-hegység tágabb területének felel meg, kiegészítve Sümeg környékével.
Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is bort készítettek.A borvidék Somogy-megye északi lankáin, Zamárditól Balatonberényig terül el, de ide tartozik Kaposvár környéke is.

Archívum >>

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
BORVIDÉKEK

Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szinte "átlátni" Horvátországba. A vörösborok fellegvárába érkezik a borissza ha idetéved.
Az Eperjes-Tokaji-hegység vulkanikus eredetű tömbjét délről a Bodrog és a Tisza határolják. A hegyek és a folyók által határolt déli lejtők adják a világhírű borokat.
A Tolnai-Sárköztől nyugatra húzódik észak-déli irányban a Szekszárdi-dombság, melynek keleti oldalán találhatók azok a dűlők amelyek oly híressé tették az itteni bort.
A Soproni Borvidék az Alpokalján, a Fertő-tó déli partján és a Soproni-hegységben terül el. Valaha egy borvidéket alkotott a Ruszt környéki területekkel.
A Szekszárdi Borvidék korábbi, Völgységi körzetéből alakult meg 1998-ban, néhány más termőhellyel kiegészülve. Földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
Ott, ahol a Bakony hegység lankái már síksággá szelídülnek és a Kisalföld lapálya kezdődik, a két táj határán emelkedik a Somló magányos csonka kúpja.Ide tartozik a Somló két "kisöccse", a Kissomlyó és a Ság hegy is.
A borvidék a Bakonytól északra, a Kisalföld peremén terül el. A Pannonhalma, Csanak és Szemere hegyek alkotják a vidék magját, helyesebben dombok, hiszen legmagasabb csúcsuk is csak 317 méterig ér.
Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. Itt terül el a mindössze hat települést magába foglaló, 1901-től önálló borvidék.
A Pécsi Borvidék Baranya megyében a Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin terül el. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el.
A borvidék Hatvantól Domoszlóig húzódik, a Mátra déli lejtőin. Nyugaton a Zagyva adja a földrajzi határát, míg keleten az Egri borvidék.A Mátra hegyvonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől.
Az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A Duna-Tisza közéről csak Tiszaföldvárnál nyúlik át a Tiszántúlra.
A Hajós-Bajai Borvidék az alföldi régió délnyugati részén terül el, a Bácskai-löszhát nyugati lejtőin. Északkeleti határa átmenetet képez a Kunsági borvidék felé.
A Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik a borvidék. Az elnevezés kissé furcsa lehet, hiszen a területnek semmi köze nincsen a valamikori „Budai-borvidékhez”.
A borvidék a Bükk-hegység délnyugati lábánál alakult ki, nyugatról a Tarna-völgye, keletről a Bükkaljai borvidék határolja. Észak felé a Bükk-hegység vonulata védi míg délen a talaj és az alapkőzet szab határt a terjeszkedésnek.
A borvidék a Tisza jobb partján fekszik, a folyó alsó folyása mentén, Csongrád megyében, 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből, azóta önálló. (jelenleg a volt Alföldi borvidék újra egyesülni akar a Duna Borrégió keretén belül)
A borvidék a Bükk-hegység déli, délkeleti lábánál terül el, nyugatról az Egri borvidéktől határolva, míg keleten a Hernád és a Sajó völgye zárja le. Északon a Bükk-hegység vonulata védi, míg legdélebbi pontja Mezőkövesd és környéke.
A borvidék települései szétszórtan találhatók egy viszonylag nagy területen, három régióra osztva elkülöníthető a Keszthelyi-hegység északnyugati része, a Kis-Balaton keleti és északi része, valamint a Muramente.
A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el.
A borvidék keleti része a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki borvidék közé eső területet öleli fel míg a nyugati fele a Keszthelyi-hegység tágabb területének felel meg, kiegészítve Sümeg környékével.
Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is bort készítettek.A borvidék Somogy-megye északi lankáin, Zamárditól Balatonberényig terül el, de ide tartozik Kaposvár környéke is.

Archívum >>