BORVIDÉKEK

Nagy-Somlói Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése
Ott, ahol a Bakony hegység lankái már síksággá szelídülnek és a Kisalföld lapálya kezdődik, a két táj határán emelkedik a Somló magányos csonka kúpja. A Somlói Borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel 1998-g egyedül a Somló lejtőire korlátozódott. Az 1998-as bortörvény életbelépésével kibővült hazánk legkisebb történelmi borvidéke. Ide tartozik a Somló két "kisöccse", a Kissomlyó és a Ság hegy. Ezzel a változással a három vulkanikus eredetű tanúhegyünk egy borvidéket alkot.
A borvidék területe : 600 Ha (ebből 450 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 550 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak :
Somló-hegyi körzet: Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely
Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri

A borvidék adottságai
Egyetlen borvidékünk, ahol a hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Talaja lösz, pannonhomok, amelyek keverednek a bazalt és bazalttufa törmelékkel, s megtaláljuk a borvidéken a vasas agyag- és a fekete nyiroktalajt is.
A borvidék története
Az első somlói szőlőművelők a rómaiak voltak, hagyományaikat a honfoglaló magyarok ápolták tovább. A somlói bor első írásos említése 1093-ból származik. Árpád-házi királyaink óta a somlai az ország egyik legjobb minőségű, külföldön is híres bora, megelőzve korban a tokajit is. Mátyás király somlai borral lelkesítette Bécs várát ostromló Fekete Seregét, a Somló-hegy ormán álló 14. századi vár falai híres vezérének, Kinizsi Pálnak emlékét is őrzik. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi.
1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-bõl származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután tipikus végvár szerepét tölti be. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják. A somlai borok kedvező élettani hatásait évszázados népi megfigyelések erősítik:

Vinum Somlainum omni sanum
A Somlai bor mindent gyógyít

ez állt a patikák receptkönyvében a 18-19. században! Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintették, és ténylegesen 18 féle (!) betegség kúrálására javasolták (pl: emésztés-segítő, vesetisztító, étvágyfokozó, vérszegénység-enyhítő, gyomorsav-szabályzó stb). Egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte.A Somló-hegy 1993 óta Tájvédelmi Körzet.

Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt. (Hamvas Béla)