BORFOLIÓ


Bock to the future

Az egyik legizgalmasabb dolog a borkóstolók közül a vertikális teszt. Vagyis amikor egy bizonyos borászat, sőt egy bizonyos bor régi és új évjáratait együtt kóstoljuk. A magyar borászat ritkán ad alkalmat ilyesmire, hiszen 16 évre tekint vissza az egész, innen még 6-8 évjáratot is nehézkes kiállítani, pláne egyetlen borból. Nos, Bock József egyedülálló bravúrt hajtott végre, a Bock Cuvée-vől 15, azaz tizenöt évjáratot mutatott be 2007. május 6.-án a Hotel Corinthiában egy nagyszabású kóstoló és vacsora keretében.
Írta: Borigo


Itt és most inkább a szakmai részre koncentrálunk, vagyis a borokat fogjuk bemutatni, ami korántsem izgalommentes mulatság. Viszont meg kell említeni a Bíró Lajos (Bock Bistro, lásd BORIGO 2007 februári szám) által felszolgált vacsorát is, mely izgalmas és újszerű fogásaival (pacal carbonara (!), marhapofa pörkölt) sokakat elkápráztatott és sokakat meghökkentet.
A tesztleírásokat e sorok írója követte el, a pontszámok pedig – minthogy nem volt szó vakkóstolásról – csak hozzávetőlegesek.
A tanulságok pedig számosak. Az első, hogy nem biztos, hogy az az évjárat viszi a legtöbbre hosszú távon, ami korán fogyasztva is már jó. A legjobb példa erre az 1993 és az 1994, ahol mostanra megfordult az évjárati panel. Vagyis a ’93-as már megindult lefelé, a lesajnált ’94 viszont, karcsúbb mivolta ellenére még szépen tartja magát.
A második, hogy milyen egyenletesen magas színvonalú volt a sor. Aki sokat kóstol régi villányi évjáratokat az tudja, hogy az 1997 előtti évjáratok borai sok esetben már erősen halódnak. Itt ennek nyoma sem volt, ami nyílván a jó tárolásnak és talán a (palack)válogatásnak volt köszönhető. Még a legrégebbi tételek is elevennek és jól ihatónak bizonyultak, ami több mindenre is felhívja a figyelmet. Egyrészt, hogy nagyon kell figyelni régebbi palackjaink tárolására, sőt (termelők figyelem, és előre bocsánat!), akár a dugókra is. Ahol a legkisebb problémát észleljük, bizony célszerű az újradugózás! Ne feledjük, a kilencvenes évek elején még csak elvétve léteztek azok a dugókereskedők, akik ma remek minőséggel látják el a termelőket. Másrészt – bevallva vagy nem – a 2003 előtti tételek még korántsem avval a szemlélettel és terheléssel készültek, mint az újak. Ez viszont azt jelenti, hogy ha azok is ilyen szépen érnek, akkor mi lesz mondjuk a 2003-asból tíz év múlva? Reméljük, megtudjuk. (BGB)


85-87 Bock Cuvée 1991 A korántsem jóként elkönyvelt, és már régen elfeledett évjárat meglepően jó karban lévő képviselője. Egészen fiatalos, mind színben, mind illatban. Barnuló szél, de rubin mag, nyitott illat, érett, ikrás vörösáfonya lekvárral mindenhol. Szájban a régi Villány rusztikus ízei lesimult kivitelben, de bármennyire is jól tartja magát, már ürülnek ízei. Animális búcsú.

86-88 Bock Cuvée 1992 Legendás évjárat, de ez itt kevésbé mutatkozik, alig veri a ’91-est. Fiatalos szín, zárt illat, animalitás, csoki, karamell, dohány. Teste csak közepes, tanninja viszont még élettel teli, ornamentikája az öreg szilvalekvár. Töppedt jegyek, indiai fűszerek. Még éppen nem indult el lefelé.

84-86 Bock Cuvée 1993 Tipikusan meleg évjárat bora, de itt nem használ neki igazán. Buja illatvilág, talán túlságosan is az. Érett és lecsiszolt, de szájban is kicsit túlérett benyomást kelt. Még jól iható, de már megindult lefelé. Tannin struktúrája már olvad, bár a test még ad neki valami szép, lekváros jelleget.


86-87 Bock Cuvée 1994 Szép és fiatalos karakter. Nagyon mély és érett aromák, a sorban talán a legszebben érett. Sűrű vörösáfonya- és szilvalekvár. Kóstolva nagyon érett struktúra, lecsiszolt tannin, közepes test, jól iható, még élő, de nem szárító tannin, még éppen nem indult el lefelé Vagány, herbális, kapros, bazsalikomos, borsmentás búcsú.

85-86 Bock Cuvée 1995 Érett, tiszta, lekváros illatvilág egész kis porossággal. Ez szájban is folytatódik, és a tannin és a test is már vékonyodik. Ezzel együtt még jól iható, mentás, zöldfűszeres elegancia is belevegyül, valamint a jól ismert bokszis fásság.

84-85 Bock Cuvée 1996 Ahogy nyílik, úgy lesz egyre jobb. Elsőre még inkább csak az idősödés fedezhető fel rajta, viszont az szépen. Közepes test, sima tannin, szép gyümölcsösség, kellemes, jó szabású struktúra. Lecsengése fűszeres, mentás, elegáns. Itt tetten érhető az évjárati prekoncepció.

87-89 Bock Cuvée 1997 Tégla szél, illatában sűrű, buja, animális, avaros és gombás. Egyensúlya rendben, tanninja élettel teli, de már érett is, nem szárít. Durvaságtól mentes struktúra, jól iható, betölti a szájat. Érdemes levegőztetni. Kis zöldes fűszerpaprika a legvégén.

88-90 Bock Cuvée 1998 A legnagyobb meglepetés. Az elparentált évjárat tipikus jegyei nem fedezhetők fel. Telt, szenvedélyes illat, érett, fűszeres kiegészítés. Kóstolva sima és egyensúlyos, teste a közepesnél nagyobb, tanninja sűrű, de lecsiszolt. Érett lekvár, szegfűszeg, egyéb keleti fűszerek. Részletgazdag és animális a végén.

89-91 Bock Cuvée 1999 Sűrű látvány, sűrű illat, olyan pont jó. Még éppen gyümölcsös, már éppen érett, a legjobb pillanatban van. Igazi bordeaux-i stílus, lekvár és avar, vagány tannin és élő savak. Robosztus, tömör és egyensúlyos, betölti a szájat. Étcsoki, mák és ki tudja még mi minden a lecsengésben. Vegyünk sokat, ha tudunk, még lesz időnk meginni.

89-91 Bock Cuvée 2000 Teljesen más stílus, mint a ’99-es, de hasonló értékkel. Tömény illatvilág, buja, konyakos, sűrű. Remek egyensúly, érett, lecsiszolt tannin és rengeteg lekváros gyümölcs. Nagyon klassz formában van, de innen úgy tűnik, előrébb jár a ’99-esnél.

88-90 Bock Cuvée 2001 A másik meglepetés, bár nem nekünk, 2001-ben a késői fajták nagyon szépek lettek. Fiatalos, sűrű, meggyes és szilvás. Tömör és tömény struktúra, feszes, élő tanninokkal, jelentős tölggyel. Nagyon szépen összeáll a szájban, csak várni kell vele. A vége gyümölcsös és fűszeres, igazán kiváló.

88-90 Bock Cuvée 2002 Az elején egy egész pici vegetális érintés. Nem feltétlenül rossz, ha akarom karakter. Ezen kívül rengeteg keleti fűszer és meggylekvár. Egy egész kis luk a testen, nem tölti be teljesen a szájat. A tannin viszont nagyon jó, vagány és friss, de a jó fajtából, nem húz, csak tol.

91-93 Bock Cuvée 2003 Nagyon sűrű, amerikás, behízelgő, ugyanakkor semmiképpen sem túlburjánzó. Tiszta, tömény lekvárosság, harapható és már érett is. Szájban ugyanez, egyensúly oké, a tannin sima, de sok, savai klasszak. Minden durvaságtól mentes, részletgazdag bor, a legjobb a sorban.

89-92 Bock Cuvée 2004 Megerősíti 2004-es tesztünket (lásd BORIGO 2007 április). Vele nem találkoztunk, akkor de megállapítható, hogy alig marad el a hármastól. Kis vegetális felhang az indulásnál, koncentrált, de még kialakulatlan. Nagyon tömör, feszes szerkezet, a sok direkt gyümölcs mellett menta és bors. Élettel teli tannin, szép élek, hosszú lecsengés.

86-90 Bock Cuvée 2005 Hordóminta, és ez érezhető is. Még nyers a fa benne, ez kis bizonytalanságot is okoz. Sűrű, fekete és lekváros, atom tanninnal, feszes szerkezettel. Amerikás, buja és tömény. Még sok minden lehet belőle, ezt jelzi a pontszám intervallum is.




« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
BORFOLIÓ


Bock to the future

Az egyik legizgalmasabb dolog a borkóstolók közül a vertikális teszt. Vagyis amikor egy bizonyos borászat, sőt egy bizonyos bor régi és új évjáratait együtt kóstoljuk. A magyar borászat ritkán ad alkalmat ilyesmire, hiszen 16 évre tekint vissza az egész, innen még 6-8 évjáratot is nehézkes kiállítani, pláne egyetlen borból. Nos, Bock József egyedülálló bravúrt hajtott végre, a Bock Cuvée-vől 15, azaz tizenöt évjáratot mutatott be 2007. május 6.-án a Hotel Corinthiában egy nagyszabású kóstoló és vacsora keretében.
Írta: Borigo


Itt és most inkább a szakmai részre koncentrálunk, vagyis a borokat fogjuk bemutatni, ami korántsem izgalommentes mulatság. Viszont meg kell említeni a Bíró Lajos (Bock Bistro, lásd BORIGO 2007 februári szám) által felszolgált vacsorát is, mely izgalmas és újszerű fogásaival (pacal carbonara (!), marhapofa pörkölt) sokakat elkápráztatott és sokakat meghökkentet.
A tesztleírásokat e sorok írója követte el, a pontszámok pedig – minthogy nem volt szó vakkóstolásról – csak hozzávetőlegesek.
A tanulságok pedig számosak. Az első, hogy nem biztos, hogy az az évjárat viszi a legtöbbre hosszú távon, ami korán fogyasztva is már jó. A legjobb példa erre az 1993 és az 1994, ahol mostanra megfordult az évjárati panel. Vagyis a ’93-as már megindult lefelé, a lesajnált ’94 viszont, karcsúbb mivolta ellenére még szépen tartja magát.
A második, hogy milyen egyenletesen magas színvonalú volt a sor. Aki sokat kóstol régi villányi évjáratokat az tudja, hogy az 1997 előtti évjáratok borai sok esetben már erősen halódnak. Itt ennek nyoma sem volt, ami nyílván a jó tárolásnak és talán a (palack)válogatásnak volt köszönhető. Még a legrégebbi tételek is elevennek és jól ihatónak bizonyultak, ami több mindenre is felhívja a figyelmet. Egyrészt, hogy nagyon kell figyelni régebbi palackjaink tárolására, sőt (termelők figyelem, és előre bocsánat!), akár a dugókra is. Ahol a legkisebb problémát észleljük, bizony célszerű az újradugózás! Ne feledjük, a kilencvenes évek elején még csak elvétve léteztek azok a dugókereskedők, akik ma remek minőséggel látják el a termelőket. Másrészt – bevallva vagy nem – a 2003 előtti tételek még korántsem avval a szemlélettel és terheléssel készültek, mint az újak. Ez viszont azt jelenti, hogy ha azok is ilyen szépen érnek, akkor mi lesz mondjuk a 2003-asból tíz év múlva? Reméljük, megtudjuk. (BGB)


85-87 Bock Cuvée 1991 A korántsem jóként elkönyvelt, és már régen elfeledett évjárat meglepően jó karban lévő képviselője. Egészen fiatalos, mind színben, mind illatban. Barnuló szél, de rubin mag, nyitott illat, érett, ikrás vörösáfonya lekvárral mindenhol. Szájban a régi Villány rusztikus ízei lesimult kivitelben, de bármennyire is jól tartja magát, már ürülnek ízei. Animális búcsú.

86-88 Bock Cuvée 1992 Legendás évjárat, de ez itt kevésbé mutatkozik, alig veri a ’91-est. Fiatalos szín, zárt illat, animalitás, csoki, karamell, dohány. Teste csak közepes, tanninja viszont még élettel teli, ornamentikája az öreg szilvalekvár. Töppedt jegyek, indiai fűszerek. Még éppen nem indult el lefelé.

84-86 Bock Cuvée 1993 Tipikusan meleg évjárat bora, de itt nem használ neki igazán. Buja illatvilág, talán túlságosan is az. Érett és lecsiszolt, de szájban is kicsit túlérett benyomást kelt. Még jól iható, de már megindult lefelé. Tannin struktúrája már olvad, bár a test még ad neki valami szép, lekváros jelleget.


86-87 Bock Cuvée 1994 Szép és fiatalos karakter. Nagyon mély és érett aromák, a sorban talán a legszebben érett. Sűrű vörösáfonya- és szilvalekvár. Kóstolva nagyon érett struktúra, lecsiszolt tannin, közepes test, jól iható, még élő, de nem szárító tannin, még éppen nem indult el lefelé Vagány, herbális, kapros, bazsalikomos, borsmentás búcsú.

85-86 Bock Cuvée 1995 Érett, tiszta, lekváros illatvilág egész kis porossággal. Ez szájban is folytatódik, és a tannin és a test is már vékonyodik. Ezzel együtt még jól iható, mentás, zöldfűszeres elegancia is belevegyül, valamint a jól ismert bokszis fásság.

84-85 Bock Cuvée 1996 Ahogy nyílik, úgy lesz egyre jobb. Elsőre még inkább csak az idősödés fedezhető fel rajta, viszont az szépen. Közepes test, sima tannin, szép gyümölcsösség, kellemes, jó szabású struktúra. Lecsengése fűszeres, mentás, elegáns. Itt tetten érhető az évjárati prekoncepció.

87-89 Bock Cuvée 1997 Tégla szél, illatában sűrű, buja, animális, avaros és gombás. Egyensúlya rendben, tanninja élettel teli, de már érett is, nem szárít. Durvaságtól mentes struktúra, jól iható, betölti a szájat. Érdemes levegőztetni. Kis zöldes fűszerpaprika a legvégén.

88-90 Bock Cuvée 1998 A legnagyobb meglepetés. Az elparentált évjárat tipikus jegyei nem fedezhetők fel. Telt, szenvedélyes illat, érett, fűszeres kiegészítés. Kóstolva sima és egyensúlyos, teste a közepesnél nagyobb, tanninja sűrű, de lecsiszolt. Érett lekvár, szegfűszeg, egyéb keleti fűszerek. Részletgazdag és animális a végén.

89-91 Bock Cuvée 1999 Sűrű látvány, sűrű illat, olyan pont jó. Még éppen gyümölcsös, már éppen érett, a legjobb pillanatban van. Igazi bordeaux-i stílus, lekvár és avar, vagány tannin és élő savak. Robosztus, tömör és egyensúlyos, betölti a szájat. Étcsoki, mák és ki tudja még mi minden a lecsengésben. Vegyünk sokat, ha tudunk, még lesz időnk meginni.

89-91 Bock Cuvée 2000 Teljesen más stílus, mint a ’99-es, de hasonló értékkel. Tömény illatvilág, buja, konyakos, sűrű. Remek egyensúly, érett, lecsiszolt tannin és rengeteg lekváros gyümölcs. Nagyon klassz formában van, de innen úgy tűnik, előrébb jár a ’99-esnél.

88-90 Bock Cuvée 2001 A másik meglepetés, bár nem nekünk, 2001-ben a késői fajták nagyon szépek lettek. Fiatalos, sűrű, meggyes és szilvás. Tömör és tömény struktúra, feszes, élő tanninokkal, jelentős tölggyel. Nagyon szépen összeáll a szájban, csak várni kell vele. A vége gyümölcsös és fűszeres, igazán kiváló.

88-90 Bock Cuvée 2002 Az elején egy egész pici vegetális érintés. Nem feltétlenül rossz, ha akarom karakter. Ezen kívül rengeteg keleti fűszer és meggylekvár. Egy egész kis luk a testen, nem tölti be teljesen a szájat. A tannin viszont nagyon jó, vagány és friss, de a jó fajtából, nem húz, csak tol.

91-93 Bock Cuvée 2003 Nagyon sűrű, amerikás, behízelgő, ugyanakkor semmiképpen sem túlburjánzó. Tiszta, tömény lekvárosság, harapható és már érett is. Szájban ugyanez, egyensúly oké, a tannin sima, de sok, savai klasszak. Minden durvaságtól mentes, részletgazdag bor, a legjobb a sorban.

89-92 Bock Cuvée 2004 Megerősíti 2004-es tesztünket (lásd BORIGO 2007 április). Vele nem találkoztunk, akkor de megállapítható, hogy alig marad el a hármastól. Kis vegetális felhang az indulásnál, koncentrált, de még kialakulatlan. Nagyon tömör, feszes szerkezet, a sok direkt gyümölcs mellett menta és bors. Élettel teli tannin, szép élek, hosszú lecsengés.

86-90 Bock Cuvée 2005 Hordóminta, és ez érezhető is. Még nyers a fa benne, ez kis bizonytalanságot is okoz. Sűrű, fekete és lekváros, atom tanninnal, feszes szerkezettel. Amerikás, buja és tömény. Még sok minden lehet belőle, ezt jelzi a pontszám intervallum is.




« Vissza az előző oldalra