AKTUÁLIS

Etyeki fundamentum: A Kúria

1996-ban tehát adott volt pár hektár, egy kis pince, valamint a pincemester, aki a mai napig a Kúriánál dolgozik. Csak fehérbor készült (chardonnay, sauvignon blanc, szürkebarát), és a borászat helyzete is gyorsan kérdésessé vált a házaspár külföldre költözése miatt 2001-ben leigazolták a családtag Matolcsy Sárát, aki USA keleti parti munkáját és életét váltotta az öreghegyi birtokigazgatásra. Ugyanebben az évben kerültek a földbe az első pinot noir tőkék is.

Ezekben az években vált a pincészet stabil szereplőjévé a legjobb magyar borászatok szűk körének. Ekkor még egy osztrák borászati tanácsadó segítette a szakmai munkát a Kúriánál, de aztán nyilvánvalóvá vált, hogy egy olyan profi borászt kell a szakmai munka élére állítani, aki képes lesz levezényelni a pincészet újabb lépésváltását. Ez a 2009-es lépés telitalálatnak bizonyult, hiszen Mérész Sándor személyében az ország egyik legképzettebb szakemberét tudják a kapukon belül azóta is. Őt a következő években egy sor felkészült szakember követte, akik ma a Kúria menedzsmentjét alkotják és a cég működését vállalati sztenderdek alapján, csapatként irányítják.

Ez, a 2009-es volt tehát Mérész Sándor első szürete, de következő évben már megindult az új öreghegyi borászati üzem tervezése is. Az építkezés 2012-ben indult, 2013-ban lett kész (erről magazinunk is többször írt), és ezekben az években vették meg a kis-látó-hegyi szőlőt is, amivel jelentősen bővítették a területüket, 27 hektárra növelve azt. Az öt dűlőben (Kis-Látó-hegy, Nagy-Látó-hegy, Tóra-dűlő, Szépvölgy, Öreghegy-dűlő) összesen hat fajtával dolgoznak (pinot noir, chardonnay, sauvignon blanc, szürkebarát, királyleányka, pinot blanc).

Ezen a ponton nem lehet nem beszélni a Kúria soproni lábáról. A 2010-es évek elején indult a fertőparti szőlők vásárlása, gyorsan 22 hektárra hízott ez a terület, de pár tábla felújításán kívül ott nagy beruházás még nem történt. Mérész Sándor szavaival élve sokkal érdekesebb, ami lesz… Jelenleg ugye a soproni Kékfrankos és Merlot szőlők termését is az Öreghegyen dolgozzák fel, aminek a logisztikai nehézségeken kívül eredetvédelmi hátrányai is vannak (Sopron név használata). Ezen változtatandó, e soproni láb jelentős átszervezését, kibővítését tervezik, ennek lépései és itinere épp kidolgozás alatt van.




A három szakemberrel beszélgetve az az érzésünk – nem ellenmondás - hogy a Kúria jelenlegi legfontosabb munkája felkészülés a jövőre. Komoly változásokat készítenek elő, és ezek lemennek a birtokszerkezet kérdéséig is. Az utóbbi évtizedben jelentősen változtak a fogyasztói szokások, a korszerű birtokmenedzsmenttel, a klímaváltozással, a költségek szerkezetével is összefüggő kérdésekkel együtt az újratelepítések bizonyos táblákban szükségessé váltak. És akkor még nem beszéltünk az organikus szemlélet térhódításáról, amelyről Mérész Sándor gyakorlatilag új fogalmat vezet be: „A meglátásom az, hogy a lehető legkisebb környezeti terhelést kell elérni, és ezt nem feltétlenül a jelenlegi szabályozású bio metódussal lehet megcsinálni, hiszen például a sok védekezés nagymérvű víz- és gázolaj használata, illetve a sorközök nagyobb fizikai terhelése a bioban kérdéseket vet fel. Szeretnénk az arany középuton maradni, a sorközökben gyakorlatilag bio utat járunk, míg a gombabetegségek elleni védekezés tekintetében minden szituációban egyedi döntést hozunk. Mindemellett olyan gépekkel permetezünk, amelyek a megszokott mennyiség tizedével is képesek megoldani a védekezést. Ennek a metódusnak még nincs védjegye, de alakul Európában már az a szakmai közösség, amely ezt az irányt képviseli.”

A jelen egy másik komoly témája a pezsgőkészítés, hiszen 25. évfordulót a pincészet már saját, 2500 palackos tételben, 25 hónapos érlelés után a piacra kerülő palackos erjesztésű pezsgőjével ünnepelheti. Felmerülhet a kérdés, miért csak most indul a Kúria pezsgős története, hiszen a borvidéken már számos termék felbukkant korábban. Nos, Mérész Sándor szerint a pezsgőkészítés szinte egy új szakma megtanulását jelent, de ez utóbbi évek projektjei sem adtak időt a felkészülésnek korábban. És azt is látni kell, hogy egy 25 hónapos pezsgő elkészítése egy három éves konkrét munka, ami az előkészítéssel, infrastruktúra építéssel együtt még négy-öt évet jelent.

„Azt azért fontos hangsúlyozni, hogy Kúria volt az első Etyeken, amely egyszeri tételként pezsgőt hozott forgalomba tizenöt évvel ezelőtt, királyleánykából a Szigetinél pezsgősítve. De a buborék reneszánszt felismerve már 2017-től elkezdtünk gyöngyöző bort is készíteni, amihez remek alapanyagaink is rendelkezésre álltak. A Pláne azóta az egyik legsikeresebb szereplője a hazai piacnak. Ezt az irányt erősítve 2019-ben Asti-technológiával készítettünk pezsgőt, ezt is folytatni kívánjuk. A Method Traditionelle pezsgőnkről már volt szó, de ki kell még emelni, hogy a 2020-as szüretből egy tankpezsgőnk is lesz, vagyis látható, hogy ezt a vonalat nagyon komolyan vesszük. Minden szegmensben kipróbáljuk magunkat, mert mind a termőhely, mind a tudás, mind piac megvan hozzá.” – folytatja a gondolatot Nagy Vince. „A pezsgőkészítés alapvetően az alapboraink mennyiségét fogja csökkenteni, vagyis az elképzelt jövőben különböző pezsgők, prémium etyeki és soproni borok jelentik majd a szortimentet, amelyeket leginkább a gasztronómiában képzelünk el. A terveink 2030-ig szólnak, ebben pedig az szerepel, hogy az áruházi szegmensben már nem szeretnénk növekedést, a prémiumban viszont nagyon is, ezt szolgálják azok a szakmai tervek is, amelyeket Mérész Sándor említett” – teszi hozzá.




A pezsgőkészítéssel kapcsolatban hangzott el az is, hogy a folyamatos mennyiségi- és termékpaletta-bővülésnek hála, az alig 8 éve használatba vett Öreghegyi épület mára már kapacitásának határait feszegeti. Nagy szerepe van ebben a borászat munkával párhuzamosan itt folyó a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés fejlődése is, amely a COVID-időszakot leszámítva folyamatos volt az elmúlt években. Egy esetleges kapacitás-bővítés módjait nagyon aktívan vizsgálja a menedzsment.

„Változatlanul nagy szerepet kap a kismartoni Esterházy pincészettel meglévő szakmai és marketing kapcsolatunk. Ez a kapcsolat számunkra egy védjegy is azokon a piacokon, ahol ők ismertek (német-osztrák-svájci piac). A szakmai kapcsolatokat Mérész Sándor tartja, jómagam, és Gézárt Anna exportmenedzser pedig a kereskedelmi ügyekben járunk el. Ide tarozik, hogy az elmúlt két év nehézségei ellenére egyfajta áttörést sikerült elérnünk, az export átlépett egy küszöböt, és ez egy újabb alapot ad.” – jelzi Nagy Vince, hogy kereskedelmi területen is több lábon állnak. „A Kúria mára már nem csak egy bor brand. A turisztikai, vendéglátási, rendezvény láb az elmúlt tíz évben annyira megerősödött, hogy azt is másképp kell szervezni, tervezni, kommunikálni.” – folytatja. Ebben szerepe van természetesen Etyek hallatlan fejlődésének, az etyeki nagyrendezvényeknek, annak, hogy a település visszakerült a borturista térképére. Ezt a trendet látva 2020 októberében a csapat új taggal bővült, Szerepi Szabolccsal, aki a fenti területeket fogja össze. „Az utóbbi években – a 2013-ban elkészült épület remek adottságait kihasználva – mind a borbár, mind a rendezvények jelentősége megnőtt, ezért az első lépés az ételkínálat megerősítése volt. Fine dining minőség lebeg a szemünk előtt, de az irány fordított: A választék fejlesztésébe Mészáros Gábor kreatív séfen kívül az egész csapatot bevontuk, és ez azt a célt szolgálta, hogy a Kúria boraihoz alkossuk meg a legmegfelelőbb ételeket.” – mondja.




Ez az új egység tehát egy teljesen újonnan épített melegkonyha, éttermi minőségű fogásokkal, megtartva persze a korábbi hideg előétel választékot is. A cél az volt, hogy a Kúria teraszán is ugyanazt a minőséget kapják a vendégek, mint a belvárosban. Az elmúlt három hónap tapasztalatai alapján már látszik, mi az, amit szeretnek a vendégek és mi az, amin majd változtatni kell.

Ide kívánkozik, hogy nagyon érdekes jelenség játszódott le a járvány ideje alatt: Míg korábban a külföldi csoportok adták a vendégek gerincét, addig ezek elmaradása után nagy számban jelentek meg a magyar, egyedi látogatók, aki már nem is csak hétvégén ugranak ki egy kis élményszerzésre. A járvány ideje alatt sem küldtek egyetlen munkavállalót sem, sőt a fejlesztések okán még növelték is a létszámot. A borbárt sem zárták be egy pillanatra sem, hanem kereskedelmi egységként folyamatosan nyitva tartottak, aminek az lett az eredménye, hogy az akkor arra sétálókból előbb vásárlók lettek, majd mostanra már (törzs)vendégek. És aki itt törzsvendég, aki jó élményeket szerez az Öreghegyen, az később vásárló is lesz az ország bármely pontján levéve az Etyeki Kúria bort a polcról. De ilyen bevonzást okoznak a rendezvények is, hiszen akik egy akár saját, akár céges, akár magán partin megjelennek vendégként, azok később magánvevőként, éttermi vendégként is felbukkannak. Ez a folyamat egyértelműen, a számokból is látszik.

Mert a rendezvény szegmens mára a pincészet egyik legfontosabb oldalává nőtte ki magát. Már nem csak borbár, a terasz és a kóstolóterem jelentenek helyszínt, hanem a szemközti sváb kispince (15-20 fő), valamint a szőlőtőkék közötti három-négy terület is. Az utóbbiak közül a legnagyobb, az akár 150 főt is fogadni képes pavilon, ahol leginkább céges party-kat, esküvőket tartanak. „Mára Etyek Budapest egyik esküvői központja lett. Hétvégente nyolc-tíz is van a faluban, szerencsére nálunk is, júniustól szeptemberig tele vagyunk.” – mondja Szerepi Szabolcs. „A saját rendezvényeink is egyre fontosabbak: Vasárnaponként zenés délutánokat tartunk, ezeket is egyre többen látogatják, a terasz, a borok, a zene ragyogó hétvégi programot jelentenek.” – teszi hozzá.