BORVIDÉKEK


Zalai Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék települései szétszórtan találhatók egy viszonylag nagy területen, így a Zalai-dombságban és a Keszthelyi-hegység északnyugati lejtőin. Emiatt pontos földrajzi határokat nehéz húzni, bár három régióra osztva a borvidéket elkülöníthető a már említett Keszthelyi-hegység északnyugati része, a Kis-Balaton keleti és északi része, valamint a Muramente.
A borvidék területe : 6100 Ha (ebből 4100 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 1600 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak :
A Zala-menti körzetben : Bérbaltabár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót
A Muravidéki körzetben : Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk


A szőlőből néhol rálátni a Mura folyóra


A borvidék adottságai
A borvidék a hazai átlagnál hűvösebb, az évi csapadékmennyiség pedig az országban a legmagasabb, a Mura vidékén közel 900mm.
A terület nagy része dombvidék, melynek magját homokos-agyagos üledékek alkotják, rajtuk lösztakaróval. Kivételt a Keszthelyi-hegység északi területeire felfutó ültetvények képeznek, ahol a Tátika vulkáni kúpja magasodik a szőlők fölé.

A borvidék története
A szőlőtermesztés itt is a rómaiakkal kezdődött, de az első írásos emlék a Kőszeg grófok 1279-es osztálylevele, ahol már szőlőhegyeket említenek. A Királyvölgy szőlői a királyi tulajdonban levő kőszegi vár uradalmához tartoztak.
A török uralom nem kedvezett a borászatnak, de a későbbi évszázadokban a nemesi szőlőbirtokok szaporodó száma a területen azt mutatja, igen jó bort termő vidék ez.
A filoxéravész majd az összes szőlőt kiirtotta és a fejlett borkultúra hanyatlani látszott. A régi szőlők helyét direkttermő fajták vették át.
A mai borvidék 1997-ben jött létre és 2009 óta viseli (újra) a "Zalai" nevet.


A zalaszántói Béke-Sztúpa



« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
BORVIDÉKEK


Zalai Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék települései szétszórtan találhatók egy viszonylag nagy területen, így a Zalai-dombságban és a Keszthelyi-hegység északnyugati lejtőin. Emiatt pontos földrajzi határokat nehéz húzni, bár három régióra osztva a borvidéket elkülöníthető a már említett Keszthelyi-hegység északnyugati része, a Kis-Balaton keleti és északi része, valamint a Muramente.
A borvidék területe : 6100 Ha (ebből 4100 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 1600 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak :
A Zala-menti körzetben : Bérbaltabár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót
A Muravidéki körzetben : Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk


A szőlőből néhol rálátni a Mura folyóra


A borvidék adottságai
A borvidék a hazai átlagnál hűvösebb, az évi csapadékmennyiség pedig az országban a legmagasabb, a Mura vidékén közel 900mm.
A terület nagy része dombvidék, melynek magját homokos-agyagos üledékek alkotják, rajtuk lösztakaróval. Kivételt a Keszthelyi-hegység északi területeire felfutó ültetvények képeznek, ahol a Tátika vulkáni kúpja magasodik a szőlők fölé.

A borvidék története
A szőlőtermesztés itt is a rómaiakkal kezdődött, de az első írásos emlék a Kőszeg grófok 1279-es osztálylevele, ahol már szőlőhegyeket említenek. A Királyvölgy szőlői a királyi tulajdonban levő kőszegi vár uradalmához tartoztak.
A török uralom nem kedvezett a borászatnak, de a későbbi évszázadokban a nemesi szőlőbirtokok szaporodó száma a területen azt mutatja, igen jó bort termő vidék ez.
A filoxéravész majd az összes szőlőt kiirtotta és a fejlett borkultúra hanyatlani látszott. A régi szőlők helyét direkttermő fajták vették át.
A mai borvidék 1997-ben jött létre és 2009 óta viseli (újra) a "Zalai" nevet.


A zalaszántói Béke-Sztúpa



« Vissza az előző oldalra