AKTUÁLIS


Bioborota 2

Alig több mint fél éve jártunk már egyszer Koch Csaba borotai birtokán bio ügyben, akkor elsősorban a rezisztens fajtákról kérdeztük. Azóta lezajlott az első teljes szüret az új biobor üzemben, mi pedig kíváncsiak lettünk – hordóminta és bio tematikánknak is megfelelően – az elkészült borokra. Természetesen a kóstolón túl minden egyéb részletről is szó esett.
Írta: Bányai Gábor Botond


A bio gondolkodás Koch Csaba esetében már ’90-es évek végén megkezdődött, ennek nyomán került a borotai birtok kerítésén belülre az a rezisztens fajtagyűjtemény, amely manapság is nulla beavatkozással virul a fogadóépület előtt. Aztán a 2000-es évek elején Koch Csaba megismerkedett a vajdasági Petar Cindric professzorral, aki már akkor jelentős eredményeket ért el a rezisztens fajtákkal, az ő nemesítése az a két fajta is, amiről jelen cikkünkben komolyabban szólunk.

A rezisztens fajták kulcskérdése, hogy a Vitis Lambrusca alaptulajdonságait, ami leginkább a megkérdőjelezhető ízvilágban ölt testet, mennyire lehet a nemesítés során elnyomni anélkül, hogy a rezisztencia is sérülne. Korábban ezek a kísérletek szinte vakon történő sok próbálkozással történtek, manapság viszont a DNS vizsgálatok megjelenésével meg lehet határozni a rezisztenciát okozó géneket, így pedig a 97%-os Vitis Vinifera arányt is el lehet érni.




Tény, hogy a két említett fajta még nem ezzel a módszerrel készült, ugyanakkor az eredmények kiválóak. Mind a Bácska, más néven Ister (az Al-Duna latin neve), mind a Panonija (Castellum) a Bianca (más néven Egri csillagok 40) alapjain került nemesítésre, amelyet még Csizmazia Darab József, magyar szakember hozott létre a Bouvier és Seyve-Villard 12375 keresztezésével. (Csizmazia Darab József utolsó interjúját épp e sorok írójának adta 2012-ben, a BORIGO testvérlapja, a DunaBor Magazin részére.)

Bácska/Ister
Képlete: (Kunbarát x Pinot Noir) x Bianca.
Termőre fordulását követően hamar bő termésre képes, szeptember elején-közepén érik. Komoly mustfokot képes produkálni még nagyobb termés esetén is, cukortartalma könnyen elérni a 18 MM értéket. Lisztharmatra, peronoszpórára, szürkerothadásra egyáltalán nem fogékony, könnyen termeszthető, zöldmunka igénye sem nagy, ráadásul még fagytűrő is. Fontos, hogy jó vízellátottsággal rendelkező területre legyen telepítve.

Panonija/Castellum
Képlete: ((Kunbarát x Tramini) x Bianca) x Rajnai rizling.
Közepes termésátlagokat produkáló, komoly minőségre is képes fajta, amelynek bora emlékeztet a nemesítésben fele arányban jelen lévő rajnai rizlingre. Lisztharmatra, peronoszpórára, szürkerothadásra egyáltalán nem fogékony, középerős növekedésű, komoly termésbiztonsággal rendelkező fajta, amelyet általában szeptember közepén-végén lehet szüretelni.



A keretesben leírtakat Koch Csaba is megerősíti. Mindkét fajtát évente legfeljebb kétszer-háromszor permetezi kizárólag rézzel és/vagy kénnel, általában a virágzás környékén, illetve augusztusban. Ez utóbbit már csak lombfelület épségének megőrzése érdekében végzi, hogy a vesszők biztosan beérjenek, és a növény egészségesen tudja megkezdeni a felkészülést a télre.

A Bácska/Ister esetében az a kulcskérdés, hogy miképp szabályozza a borász a termésátlagát. Kevesebb odafigyeléssel ugyanis ez a fajta képes 300 q/hektár mennyiséget is beérlelni, még mustfoka sem sínyli ezt meg különösebben (17-18 MM még így is), viszont bora ilyenkor szerény beltartalmi értékeket mutat. Ha viszont a „minőségi” 130 q/ha környékére sikerül beállítani, kifejezetten élvezetes bor készülhet belőle, és ezt a mintakóstolónk is megerősítette. Mivel a fenitek miatt rendkívül olcsón termeszthető, igazi best buy borokat lehet készíteni belőle, így Koch Csaba további telepítést tervez a fajtából.

A Panonija/Castellum ha lehet még figyelemreméltóbb. Automatikusan kisebb termésátlagot, valamint a Bácskánál komolyabb beltartalmat produkál, olyannyira, hogy hordós érlelésre is alkalmas. A riport során Kalina 225 literes újhordókból is kóstoltuk, aminek során a legszembetűnőbb az volt, hogy a hordók alig fognak a boron, így nagyon finom hordóhatást lehet produkálni vele.

A új üzem patikai körülmények között végzi a bio borok feldolgozását, amely membránpréses lékinyeréssel,majd kizárólag gravitációs ülepítéssel kezdődik. Az erjesztés alacsony hőfokon, bio élesztők használatával megy végbe, a Castellum esetében ezután következik a (részben) hordós érlelés. Kulcskérdés természetesen a kénmenedzsment, amely Koch Csaba szerint nem akkora kihívás, mint elsőre látszik. Egyrészt a rendkívül egészséges szőlő jóval alacsonyabb kénessav bevitelt igényel, másrészt a technológiai sor (membránprés, előfeszített tartályok) magas színvonala miatt az oxidáció is minimális. Ehhez jön még a rigorózus pincehigiénia…

Szólni kell még a kóstolt két vörösborról is, amelyek szőlője nyilván „csak” bio... Az erjesztés hasonlóan zajlik, mint a fehérek esetében, az almasav bomlás pedig spontán zajlik. Mindkét bor tökéletesen precíz és modern vörösbor, amelyek a hordóban is szépen mutatnak.

A 2020-as borok tehát még csak készülnek, ugyanakkor már palackban van a pincészet első bio tétele, a 2019-es Castellum. Mind a szőlőterületek, mind a borászati üzem, mind pedig ez az első bor rendelkezik már a Biokontroll Hungária certifikációjával, és a bor már kapható is a Koch Borászat hálózatában.




Bácska/Ister 2020
Citromsárga szín zöldes villanással. Illatában citrusok és zöldalma, friss szőlő, ananász, fehér szirmú virágok. Szájban remek savak és tökéletes egyensúly, remek arányok, egy kis krémes érintés. Gyümölcs roppanós, de érett, ízvilágában visszaköszön mindaz ami illatban is. Pici melegség van a torokban, de az arányokat nem bontja. ****++

Panonija/Castellum 2020
Egészen világos citrom, víztiszta széllel. Illata áradóan gyümölcsös, leginkább a friss szőlő, az egres, a jonatán, az ananász. Pici olívás érintés. Virág sok. Szájban tökéletes egyensúly, harapható, friss gyümölcs, remek sósság és savszerkezet teszi feszessé is egyben. Hosszú, vagány, nagyon jól iható. ****++ Ugyanez Kalina 225 literes újhordóban Nagyon finom hordóvanília, alig hihető, de hozzátesz a borhoz, szép fűszert, további krémességet. ****++

Kékfrankos 2020
Tartályminta. Közepesen mély rubin. Illata tankönyvi kékfrankos szilvával és áfonyával, pici borssal, érdekes herbás érintéssel. Szájban remek savak és finom tannin, a gyümölcs a lényege. ****+ Ugyanez Kalina 225 literes újhordóban picit élénkebb illattal, alig detektálható hordóhatással jelentkezik, tanninja markánsabb, a hordó mind a szerkezethez, mind pedig az ízvilághoz sokat tesz hozzá, mintegy kinyitva a bort. Remek. ****++

Cabernet sauvignon 2020
Tartályminta. Közepesnél mélyebb rubin színvilág. Illata élénk, azonnal fellép benne a feketebors, de persze szeder és az feketeáfonya is. Kóstolva lendületes sav, fiatalos, de jól kifejtett tannin, precíz szerkezet. ****+ Ugyanez Kalina 225 literes újhordóban: A fa hatása fiatalos, mind illatban, mind a szájban megjelenik a toast és a vanília is. Még várni kell majd rá. ****++




« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
AKTUÁLIS


Bioborota 2

Alig több mint fél éve jártunk már egyszer Koch Csaba borotai birtokán bio ügyben, akkor elsősorban a rezisztens fajtákról kérdeztük. Azóta lezajlott az első teljes szüret az új biobor üzemben, mi pedig kíváncsiak lettünk – hordóminta és bio tematikánknak is megfelelően – az elkészült borokra. Természetesen a kóstolón túl minden egyéb részletről is szó esett.
Írta: Bányai Gábor Botond


A bio gondolkodás Koch Csaba esetében már ’90-es évek végén megkezdődött, ennek nyomán került a borotai birtok kerítésén belülre az a rezisztens fajtagyűjtemény, amely manapság is nulla beavatkozással virul a fogadóépület előtt. Aztán a 2000-es évek elején Koch Csaba megismerkedett a vajdasági Petar Cindric professzorral, aki már akkor jelentős eredményeket ért el a rezisztens fajtákkal, az ő nemesítése az a két fajta is, amiről jelen cikkünkben komolyabban szólunk.

A rezisztens fajták kulcskérdése, hogy a Vitis Lambrusca alaptulajdonságait, ami leginkább a megkérdőjelezhető ízvilágban ölt testet, mennyire lehet a nemesítés során elnyomni anélkül, hogy a rezisztencia is sérülne. Korábban ezek a kísérletek szinte vakon történő sok próbálkozással történtek, manapság viszont a DNS vizsgálatok megjelenésével meg lehet határozni a rezisztenciát okozó géneket, így pedig a 97%-os Vitis Vinifera arányt is el lehet érni.




Tény, hogy a két említett fajta még nem ezzel a módszerrel készült, ugyanakkor az eredmények kiválóak. Mind a Bácska, más néven Ister (az Al-Duna latin neve), mind a Panonija (Castellum) a Bianca (más néven Egri csillagok 40) alapjain került nemesítésre, amelyet még Csizmazia Darab József, magyar szakember hozott létre a Bouvier és Seyve-Villard 12375 keresztezésével. (Csizmazia Darab József utolsó interjúját épp e sorok írójának adta 2012-ben, a BORIGO testvérlapja, a DunaBor Magazin részére.)

Bácska/Ister
Képlete: (Kunbarát x Pinot Noir) x Bianca.
Termőre fordulását követően hamar bő termésre képes, szeptember elején-közepén érik. Komoly mustfokot képes produkálni még nagyobb termés esetén is, cukortartalma könnyen elérni a 18 MM értéket. Lisztharmatra, peronoszpórára, szürkerothadásra egyáltalán nem fogékony, könnyen termeszthető, zöldmunka igénye sem nagy, ráadásul még fagytűrő is. Fontos, hogy jó vízellátottsággal rendelkező területre legyen telepítve.

Panonija/Castellum
Képlete: ((Kunbarát x Tramini) x Bianca) x Rajnai rizling.
Közepes termésátlagokat produkáló, komoly minőségre is képes fajta, amelynek bora emlékeztet a nemesítésben fele arányban jelen lévő rajnai rizlingre. Lisztharmatra, peronoszpórára, szürkerothadásra egyáltalán nem fogékony, középerős növekedésű, komoly termésbiztonsággal rendelkező fajta, amelyet általában szeptember közepén-végén lehet szüretelni.



A keretesben leírtakat Koch Csaba is megerősíti. Mindkét fajtát évente legfeljebb kétszer-háromszor permetezi kizárólag rézzel és/vagy kénnel, általában a virágzás környékén, illetve augusztusban. Ez utóbbit már csak lombfelület épségének megőrzése érdekében végzi, hogy a vesszők biztosan beérjenek, és a növény egészségesen tudja megkezdeni a felkészülést a télre.

A Bácska/Ister esetében az a kulcskérdés, hogy miképp szabályozza a borász a termésátlagát. Kevesebb odafigyeléssel ugyanis ez a fajta képes 300 q/hektár mennyiséget is beérlelni, még mustfoka sem sínyli ezt meg különösebben (17-18 MM még így is), viszont bora ilyenkor szerény beltartalmi értékeket mutat. Ha viszont a „minőségi” 130 q/ha környékére sikerül beállítani, kifejezetten élvezetes bor készülhet belőle, és ezt a mintakóstolónk is megerősítette. Mivel a fenitek miatt rendkívül olcsón termeszthető, igazi best buy borokat lehet készíteni belőle, így Koch Csaba további telepítést tervez a fajtából.

A Panonija/Castellum ha lehet még figyelemreméltóbb. Automatikusan kisebb termésátlagot, valamint a Bácskánál komolyabb beltartalmat produkál, olyannyira, hogy hordós érlelésre is alkalmas. A riport során Kalina 225 literes újhordókból is kóstoltuk, aminek során a legszembetűnőbb az volt, hogy a hordók alig fognak a boron, így nagyon finom hordóhatást lehet produkálni vele.

A új üzem patikai körülmények között végzi a bio borok feldolgozását, amely membránpréses lékinyeréssel,majd kizárólag gravitációs ülepítéssel kezdődik. Az erjesztés alacsony hőfokon, bio élesztők használatával megy végbe, a Castellum esetében ezután következik a (részben) hordós érlelés. Kulcskérdés természetesen a kénmenedzsment, amely Koch Csaba szerint nem akkora kihívás, mint elsőre látszik. Egyrészt a rendkívül egészséges szőlő jóval alacsonyabb kénessav bevitelt igényel, másrészt a technológiai sor (membránprés, előfeszített tartályok) magas színvonala miatt az oxidáció is minimális. Ehhez jön még a rigorózus pincehigiénia…

Szólni kell még a kóstolt két vörösborról is, amelyek szőlője nyilván „csak” bio... Az erjesztés hasonlóan zajlik, mint a fehérek esetében, az almasav bomlás pedig spontán zajlik. Mindkét bor tökéletesen precíz és modern vörösbor, amelyek a hordóban is szépen mutatnak.

A 2020-as borok tehát még csak készülnek, ugyanakkor már palackban van a pincészet első bio tétele, a 2019-es Castellum. Mind a szőlőterületek, mind a borászati üzem, mind pedig ez az első bor rendelkezik már a Biokontroll Hungária certifikációjával, és a bor már kapható is a Koch Borászat hálózatában.




Bácska/Ister 2020
Citromsárga szín zöldes villanással. Illatában citrusok és zöldalma, friss szőlő, ananász, fehér szirmú virágok. Szájban remek savak és tökéletes egyensúly, remek arányok, egy kis krémes érintés. Gyümölcs roppanós, de érett, ízvilágában visszaköszön mindaz ami illatban is. Pici melegség van a torokban, de az arányokat nem bontja. ****++

Panonija/Castellum 2020
Egészen világos citrom, víztiszta széllel. Illata áradóan gyümölcsös, leginkább a friss szőlő, az egres, a jonatán, az ananász. Pici olívás érintés. Virág sok. Szájban tökéletes egyensúly, harapható, friss gyümölcs, remek sósság és savszerkezet teszi feszessé is egyben. Hosszú, vagány, nagyon jól iható. ****++ Ugyanez Kalina 225 literes újhordóban Nagyon finom hordóvanília, alig hihető, de hozzátesz a borhoz, szép fűszert, további krémességet. ****++

Kékfrankos 2020
Tartályminta. Közepesen mély rubin. Illata tankönyvi kékfrankos szilvával és áfonyával, pici borssal, érdekes herbás érintéssel. Szájban remek savak és finom tannin, a gyümölcs a lényege. ****+ Ugyanez Kalina 225 literes újhordóban picit élénkebb illattal, alig detektálható hordóhatással jelentkezik, tanninja markánsabb, a hordó mind a szerkezethez, mind pedig az ízvilághoz sokat tesz hozzá, mintegy kinyitva a bort. Remek. ****++

Cabernet sauvignon 2020
Tartályminta. Közepesnél mélyebb rubin színvilág. Illata élénk, azonnal fellép benne a feketebors, de persze szeder és az feketeáfonya is. Kóstolva lendületes sav, fiatalos, de jól kifejtett tannin, precíz szerkezet. ****+ Ugyanez Kalina 225 literes újhordóban: A fa hatása fiatalos, mind illatban, mind a szájban megjelenik a toast és a vanília is. Még várni kell majd rá. ****++




« Vissza az előző oldalra