AKTUÁLIS


Tudománnyal a hamis borok ellen

Mire is jó egy szénizotóp? A c14 szénizotópos kormeghatározást a régészek és a paleontológusok már jól ismerik, de a geográfusoknak sem idegen a történet. Mostantól a borhamisítók is barátkozhatnak a dologgal.


Megtörtént már nem egyszer, hogy egy rosszabb évjáratot átcímkéztek egy más, jobb évjáratú borrá. Mit is mondhatnánk, nem szép dolog. Ezt a csalást leplezheti le ausztrál kutatók új eljárása, amelyben a szénizotópok aránya megmutatja a bor valódi korát.

A szén 12-es izotópja stabil, ám a szén-14 radioaktív izotóp nem az, 5730 éves felezési idővel bomlik. A szőlő növekedése során mindkét izotópot magába építi, mert a levegőből felvett szén-dioxid az anyagcseréjének az alapja.

Graham Jones, az Adelaide-i Egyetem munkatársa elmondta, a szén-14 a légkört érő kozmikus sugarak következtében természetes úton is keletkezik a levegőben, ám az 1940-es évek végétől az 1960-as évekig tartó atomfegyver-kísérletek miatt nagyobb mennyiségben került a légkörbe. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során viszont többlet szén-dioxid jutott a légkörbe, és felhígította a levegő szén-14 tartalmát. Mindez változásokat eredményezett a növényekben, így a szőlőben mérhető szén-14 arányában is.

Tanulmányukban az ausztrál kutatók a szén-14 izotóp arányát mérték a szőlőből származó, fermentálódott cukorban, amely a borok alkoholtartalmát adja. Az ellenőrzött húsz ausztrál vörösbor 1958-tól 1997-ig termett és készült. A légköri minták ismert C-14 tartalmával összehasonlítva a borokban mért radioaktivitást arra a következtetésre jutottak, hogy megbízhatóan meg tudják állapítani a módszerrel a borok évjáratát.

A kutatók úgy vélik, hogy a minőségi borok karbonvizsgálata (a szén-14 izotóp mérése) segíthet leleplezni a hamis címkével, más évjárattal forgalomba hozott minőségi borokat. A tanulmány szerint a borszakértők 5 százalékra teszik az igen jó áron eladott, minőségi borok között a hamisított évjáratúak arányát.

Ugyan kis hazánkban ilyen jellegű csalásra nem nagyon derült még fény, - reméljük nem is fog - de azért nem árthat senkinek tudni, hogy az általa egy kisebb budapesti lakás árából vásárolt '82-es Lafite valójában két évvel későbbi szüret eredménye. Így garantált a leleplezés és valószínüleg a gutaütés is. Vagy marad a boldog és tudatlan verzió, az üdvözült mosollyal történő fogyasztás. Az évjárat az ilyen neveknél egy átlagember számára amúgyis placebo jelleggel működik...

© BORIGO Online Bormagazin


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
AKTUÁLIS


Tudománnyal a hamis borok ellen

Mire is jó egy szénizotóp? A c14 szénizotópos kormeghatározást a régészek és a paleontológusok már jól ismerik, de a geográfusoknak sem idegen a történet. Mostantól a borhamisítók is barátkozhatnak a dologgal.


Megtörtént már nem egyszer, hogy egy rosszabb évjáratot átcímkéztek egy más, jobb évjáratú borrá. Mit is mondhatnánk, nem szép dolog. Ezt a csalást leplezheti le ausztrál kutatók új eljárása, amelyben a szénizotópok aránya megmutatja a bor valódi korát.

A szén 12-es izotópja stabil, ám a szén-14 radioaktív izotóp nem az, 5730 éves felezési idővel bomlik. A szőlő növekedése során mindkét izotópot magába építi, mert a levegőből felvett szén-dioxid az anyagcseréjének az alapja.

Graham Jones, az Adelaide-i Egyetem munkatársa elmondta, a szén-14 a légkört érő kozmikus sugarak következtében természetes úton is keletkezik a levegőben, ám az 1940-es évek végétől az 1960-as évekig tartó atomfegyver-kísérletek miatt nagyobb mennyiségben került a légkörbe. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során viszont többlet szén-dioxid jutott a légkörbe, és felhígította a levegő szén-14 tartalmát. Mindez változásokat eredményezett a növényekben, így a szőlőben mérhető szén-14 arányában is.

Tanulmányukban az ausztrál kutatók a szén-14 izotóp arányát mérték a szőlőből származó, fermentálódott cukorban, amely a borok alkoholtartalmát adja. Az ellenőrzött húsz ausztrál vörösbor 1958-tól 1997-ig termett és készült. A légköri minták ismert C-14 tartalmával összehasonlítva a borokban mért radioaktivitást arra a következtetésre jutottak, hogy megbízhatóan meg tudják állapítani a módszerrel a borok évjáratát.

A kutatók úgy vélik, hogy a minőségi borok karbonvizsgálata (a szén-14 izotóp mérése) segíthet leleplezni a hamis címkével, más évjárattal forgalomba hozott minőségi borokat. A tanulmány szerint a borszakértők 5 százalékra teszik az igen jó áron eladott, minőségi borok között a hamisított évjáratúak arányát.

Ugyan kis hazánkban ilyen jellegű csalásra nem nagyon derült még fény, - reméljük nem is fog - de azért nem árthat senkinek tudni, hogy az általa egy kisebb budapesti lakás árából vásárolt '82-es Lafite valójában két évvel későbbi szüret eredménye. Így garantált a leleplezés és valószínüleg a gutaütés is. Vagy marad a boldog és tudatlan verzió, az üdvözült mosollyal történő fogyasztás. Az évjárat az ilyen neveknél egy átlagember számára amúgyis placebo jelleggel működik...

© BORIGO Online Bormagazin


« Vissza az előző oldalra