AKTUÁLIS


Szerencsen mégsem lesz szalmaerőmű?

Hiába a jogerős engedély, aligha fog felépülni Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőműve. A projektbe tavaly bevonni tervezett állami MVM-nél a múlt heti bíróság döntés ellenére sincs napirenden a beruházás, az erőmű ellen tiltakozók a világörökségi törvénytől remélnek megoldást.


A múlt héten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elutasította a zöld ombudsmannak a szerencsi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatos beadványát, így az erőmű építési engedélye jogerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a Hujber Ottó nagyvállalkozó – az MSZP vállalkozói tagozata egykori elnöke – érdekeltségébe tartozó BHD Hőerőmű Kft.-nek elvileg semmi nem áll az útjában ahhoz, hogy megépítse az eredetileg 50 megawattosra tervezett, a mostani elképzelések szerint 25 megawattos, húszmilliárd forintba kerülő szalmatüzelésű erőművet.

A beruházó tárgyal

Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a beruházás tényleg megvalósul. Hujber a múlt heti bírósági döntés után azt mondta az MTI-nek, hogy az építkezés előkészületei tartanak. Az elmúlt két évben azonban a tereprendezésen kívül jószerével semmi nem történt, részben ezzel összefüggésben egyébként a múlt év elején csődbe ment a BHD-vel a generálkivitelezésre szerződött Középületépítő Zrt. Az MTI tudósítása szerint Hujber Ottó azt mondta, a beruházás áprilisban folytatódik, a kivitelezéshez a pénz adott, saját tőkéből, illetve banki hitelből finanszírozzák a munkát.

Az MVM-nél nincs napirenden

Elképzelhető, hogy a BHD a kivitelezés finanszírozásához keres partnert. A múlt év elején még úgy tűnt, hogy az állami kézben lévő MVM Zrt. finanszírozhatja a tízmilliárdos nagyságrendű beruházást igénylő üzletet. A cég 2008 őszi közgyűlésén az állami tulajdonos ugyanis – korábbi hírek szerint Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök környezetéből érkezett ösztönzés hatására – úgy döntött, hogy bizonyos feltételek megléte esetén az MVM beszáll az erőműépítésbe.


Vajon hány tábla kéne a munkálatok tényleges leállításához?

Az MVM-nél jelenleg nincs napirenden a projektben való részvétel – mondta Tringer Ágoston kommunikációs igazgató. Emlékeztetett arra: az ominózus tulajdonosi döntés számos feltételhez kötötte a projektben való MVM-részvételt. Az alapvető feltétel az volt, hogy a hatástanulmány mindenre kiterjedően tisztázza azt: a tervezett létesítmény összeegyeztethető a régió világörökségi besorolásával.

Ez a múlt év elejére elkészült tanulmány számos aggályt fogalmazott meg a projekt koncepciójával kapcsolatban – mondta Tringer, hozzátéve: a beruházás öt nagyon fontos elvárásnak nem tett eleget. Ezt követően ugyan tavaly volt még néhány egyeztetés az esetleges MVM-szerepvállalásról, ám ezek tavasszal abbamaradtak. Úgy tudjuk, Hujber Ottó a bírósági döntés óta nem is kereste az MVM-et azzal, hogy folytassák a tárgyalásokat, bár az ezzel kapcsolatos kérdésre Tringer Ágoston nem válaszolt.

A tokajiak törvényre várnak

Az elvileg világörökségi védettségű tokaji borvidéken ugyanakkor abban reménykednek, hogy nemcsak az állami cég döntésén múlik, lesz-e Szerencsen erőmű vagy sem. A Tokaj Reneszánsz Tokaji Nagy Borok Egyesülete és a Tokaji Bormívelők Társasága által kiadott közlemény szerint a kialakult helyzet rámutat a hazai világörökségi értékek védelmét biztosító jogszabályok hiányosságaira, és a parlament évtizedes mulasztására. Hazánkban ugyanis 1985 óta – ekkor csatlakoztunk az UNESCO 1972-es világörökségi egyezményéhez – nem született meg a világörökségi törvény, és 2002 óta – ekkor lett Tokaj-Hegyalja a világörökség része – nem gondoskodtak a terület jogi védelméről.

A borászok a közlemény szerint abban bíznak: a kormány "mindent elkövet annak érdekében, hogy a hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásait súlyosan érintő, és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit visszavonhatatlanul károsító beruházás ügye megnyugtatóan lezáródjon". Remélik azt is, hogy a parlament hamarosan elfogadja a már készülő világörökségi törvényt.

Szerencsen kampánytéma lett az erőmű

A szerencsi önkormányzat csütörtöki ülésén a képviselők többsége elfogadott egy nyilatkozatot arról, ami szerint a város továbbra is támogatja a beruházást. Koncz Ferenc, a megyei önkormányzat alelnöke pénteken sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőműnek már január óta termelnie kellene. Az építkezés két éve nem halad előre, mégpedig jogi, engedélyezési vagy politikai okok miatt, hanem azért, mert a beruházó mögött nincs tőkeerős partner – nyilatkozta Koncz lapunknak.

A fideszes politikus szavaira reagálva Rónavölgyi Endréné, Szerencs szociaista polgármestere közleményt adott ki, amelyben azt írta: harcolni fog a szerencsi iparfejlesztés, így az erőmű építése érdekében is. Megjegyezte azt is: "ismét hisztériakeltés kezdődött az építkezés körül, amelyből meggyőződésem szerint egyes politikusok kívánnak maguknak tőkét kovácsolni".

Forrásunk ezúttal az index.hu volt.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
AKTUÁLIS


Szerencsen mégsem lesz szalmaerőmű?

Hiába a jogerős engedély, aligha fog felépülni Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőműve. A projektbe tavaly bevonni tervezett állami MVM-nél a múlt heti bíróság döntés ellenére sincs napirenden a beruházás, az erőmű ellen tiltakozók a világörökségi törvénytől remélnek megoldást.


A múlt héten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elutasította a zöld ombudsmannak a szerencsi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatos beadványát, így az erőmű építési engedélye jogerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a Hujber Ottó nagyvállalkozó – az MSZP vállalkozói tagozata egykori elnöke – érdekeltségébe tartozó BHD Hőerőmű Kft.-nek elvileg semmi nem áll az útjában ahhoz, hogy megépítse az eredetileg 50 megawattosra tervezett, a mostani elképzelések szerint 25 megawattos, húszmilliárd forintba kerülő szalmatüzelésű erőművet.

A beruházó tárgyal

Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a beruházás tényleg megvalósul. Hujber a múlt heti bírósági döntés után azt mondta az MTI-nek, hogy az építkezés előkészületei tartanak. Az elmúlt két évben azonban a tereprendezésen kívül jószerével semmi nem történt, részben ezzel összefüggésben egyébként a múlt év elején csődbe ment a BHD-vel a generálkivitelezésre szerződött Középületépítő Zrt. Az MTI tudósítása szerint Hujber Ottó azt mondta, a beruházás áprilisban folytatódik, a kivitelezéshez a pénz adott, saját tőkéből, illetve banki hitelből finanszírozzák a munkát.

Az MVM-nél nincs napirenden

Elképzelhető, hogy a BHD a kivitelezés finanszírozásához keres partnert. A múlt év elején még úgy tűnt, hogy az állami kézben lévő MVM Zrt. finanszírozhatja a tízmilliárdos nagyságrendű beruházást igénylő üzletet. A cég 2008 őszi közgyűlésén az állami tulajdonos ugyanis – korábbi hírek szerint Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök környezetéből érkezett ösztönzés hatására – úgy döntött, hogy bizonyos feltételek megléte esetén az MVM beszáll az erőműépítésbe.


Vajon hány tábla kéne a munkálatok tényleges leállításához?

Az MVM-nél jelenleg nincs napirenden a projektben való részvétel – mondta Tringer Ágoston kommunikációs igazgató. Emlékeztetett arra: az ominózus tulajdonosi döntés számos feltételhez kötötte a projektben való MVM-részvételt. Az alapvető feltétel az volt, hogy a hatástanulmány mindenre kiterjedően tisztázza azt: a tervezett létesítmény összeegyeztethető a régió világörökségi besorolásával.

Ez a múlt év elejére elkészült tanulmány számos aggályt fogalmazott meg a projekt koncepciójával kapcsolatban – mondta Tringer, hozzátéve: a beruházás öt nagyon fontos elvárásnak nem tett eleget. Ezt követően ugyan tavaly volt még néhány egyeztetés az esetleges MVM-szerepvállalásról, ám ezek tavasszal abbamaradtak. Úgy tudjuk, Hujber Ottó a bírósági döntés óta nem is kereste az MVM-et azzal, hogy folytassák a tárgyalásokat, bár az ezzel kapcsolatos kérdésre Tringer Ágoston nem válaszolt.

A tokajiak törvényre várnak

Az elvileg világörökségi védettségű tokaji borvidéken ugyanakkor abban reménykednek, hogy nemcsak az állami cég döntésén múlik, lesz-e Szerencsen erőmű vagy sem. A Tokaj Reneszánsz Tokaji Nagy Borok Egyesülete és a Tokaji Bormívelők Társasága által kiadott közlemény szerint a kialakult helyzet rámutat a hazai világörökségi értékek védelmét biztosító jogszabályok hiányosságaira, és a parlament évtizedes mulasztására. Hazánkban ugyanis 1985 óta – ekkor csatlakoztunk az UNESCO 1972-es világörökségi egyezményéhez – nem született meg a világörökségi törvény, és 2002 óta – ekkor lett Tokaj-Hegyalja a világörökség része – nem gondoskodtak a terület jogi védelméről.

A borászok a közlemény szerint abban bíznak: a kormány "mindent elkövet annak érdekében, hogy a hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásait súlyosan érintő, és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit visszavonhatatlanul károsító beruházás ügye megnyugtatóan lezáródjon". Remélik azt is, hogy a parlament hamarosan elfogadja a már készülő világörökségi törvényt.

Szerencsen kampánytéma lett az erőmű

A szerencsi önkormányzat csütörtöki ülésén a képviselők többsége elfogadott egy nyilatkozatot arról, ami szerint a város továbbra is támogatja a beruházást. Koncz Ferenc, a megyei önkormányzat alelnöke pénteken sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőműnek már január óta termelnie kellene. Az építkezés két éve nem halad előre, mégpedig jogi, engedélyezési vagy politikai okok miatt, hanem azért, mert a beruházó mögött nincs tőkeerős partner – nyilatkozta Koncz lapunknak.

A fideszes politikus szavaira reagálva Rónavölgyi Endréné, Szerencs szociaista polgármestere közleményt adott ki, amelyben azt írta: harcolni fog a szerencsi iparfejlesztés, így az erőmű építése érdekében is. Megjegyezte azt is: "ismét hisztériakeltés kezdődött az építkezés körül, amelyből meggyőződésem szerint egyes politikusok kívánnak maguknak tőkét kovácsolni".

Forrásunk ezúttal az index.hu volt.


« Vissza az előző oldalra